2020.10.20.

Bon Jovi – Unbroken (dalszöveg+videó)

“Irgalom istene, fény istene / Óvd meg gyermekeidet ettől a világtól / Halld e szavakat, ezt az alázatos könyörgést, / Mert már láttam a szenvedést / És ezzel az imával remélem, / Újra épek lehetünk”

November 1-jén jelent meg az Unbroken című dal, amely a Bon Jovi 2020 albumon is hallható lesz. Az új nagylemez tavasszal érkezik! Részletek a dallal kapcsolatban, Jon üzenetével itt olvashatóak. A videó látványvilágáról szóló írás pedig itt olvasható.


Unbroken

I was born to be of service
Camp Lejeune just felt like home
I had honor, I found purpose
“Sir, yes, sir”, that’s what I know

They sent us to a place
I never heard of weeks before
When you’re 19 it ain’t hard to sleep
In the desert on God’s floor

Close your eyes, stop counting sheep
You ain’t in boot camp anymore

We were taught to shoot our rifles
Men and women side by side
Thought we’d be met as liberators
In a thousand-year-old fight

I got this painful ringing in my ear
From an IED last night
But no lead-lined Humvee war machine
Could save my sergeant’s life

Three more soldiers, six civilians
Need these words to come out right

God of mercy, God of light
Save your children from this life
Hear these words, this humble plea,
For I have seen the suffering
And with this prayer I’m hoping
That we can be unbroken

It’s eighteen months now I’ve been stateside
With this medal on my chest
But there are things I can’t remember
And there are things I won’t forget

I lie awake at night
With dreams the devil shouldn’t see
I wanna scream but I can’t breathe
And, Christ, I’m sweating through these sheets

Where’s my brothers? Where’s my country?
Where’s my how-things-used-to-be

God of mercy, God of light
Save your children from this life
Hear these words, this humble plea
For I have seen the suffering
And with this prayer I’m hoping
That we can be unbroken

My service dog’s done more for me
Than the medication would
There ain’t no angel that’s coming to save me
But even if they could

Today twenty-two will die from suicide
Just like yesterday, they’re gone
I live my life for each tomorrow
So their memories will live on

Once we were boys and we were strangers
Now we’re brothers and we’re men
Someday you’ll ask me “Was it worth it
To be of service in the end?”

Well, the blessing and the curse is
Yeah, I’d do it all again

Épen

Arra születtem, hogy szolgáljak
A Lejeune Táborban otthon éreztem magam
Volt becsületem, megtaláltam a célom
“Uram, igen, uram”, csak ezt ismerem

Olyan helyre küldtek, amiről
Hetekkel előtte még nem is hallottam
Ha 19 vagy, nem esik nehezedre
Isten ege alatt aludnod a sivatagban

Hunyd le a szemed, ne számolj bárányokat
Többé már nem a kiképzőtáborban vagy

Megtanították, hogyan süssük el a fegyvereinket
Férfiak és nők egymás mellett
Azt gondoltuk, felszabadítókként tekintenek ránk
Az ezeréves harcban

A fülemben fájdalmasan harsog
A tegnap esti robbantás hangja
De már egy ólombetétes Humvee hadijárgány
Sem tudta megmenteni az őrmesterem életét

Három újabb katonának, hat civilnek
Kellenek e szavak igazolásként

Irgalom istene, fény istene
Óvd meg gyermekeidet ettől a világtól
Halld e szavakat, ezt az alázatos könyörgést,
Mert már láttam a szenvedést
És ezzel az imával remélem,
Újra épek lehetünk

Már 18 hónapja vagyok az Államokban
Ezzel a kitüntetéssel a mellkasomon
De van, amire nem emlékszem
És van, amit nem felejtek el

Éjszaka ébren fekszem
Álmaimat az ördögnek sem kellene látnia
Ordítani akarok, de nem kapok levegőt
És, Uramisten, szétizzadom a lepedőmet

Hol vannak a testvéreim? Hol van az országom?
Hol vannak a megszokott dolgaim?

Irgalom istene, fény istene
Óvd meg gyermekeidet ettől a világtól
Halld e szavakat, ezt az alázatos könyörgést,
Mert már láttam a szenvedést
És ezzel az imával remélem,
Újra épek lehetünk

A terápiás kutyám többet tett értem,
Mint a gyógykezelések
Nincs angyal, aki jön, hogy megmentsen
De még ha meg is tudnának menteni

Ma huszonketten lesznek öngyilkosok
Ahogyan tegnap is elmentek
Az életemet tovább élem mindnyájukért,
Hogy az emlékük fennmaradjon

Egyszer fiúk voltunk és idegenek,
Most testvérek vagyunk és férfiak
Egyszer majd megkérdezel,
“Megérte-e szolgálni, végül is?”

Nos, áldás és átok, hogy
Igen, újra megtenném az egészet